Pár évvel ezelőtt fedeztem fel magamnak Fablet a Szennyből az angyallal, de utána valahogy nem sok mindent olvastam tőle. Egészen mostanáig. Tökéletes kikapcsolódást nyújtott. Nem is annyira a mondatok árulkodnak fergeteges humorról ebben a regényében, hanem a helyzetkomikumok olyan ütősek, hogy többször hangosan nevettem. Na és persze sokszor visszaköszöntek a saját gondolataim is.
Na de hogy pár szót a tartalomról is említsek. Házasodni készülő lány esküvője előtti éjszakáján naplóírásba fog, ugyanis retteg a másnaptól. Jogosan. Hiszen egyszer már végigcsinálta...valaki mással. Azonmód eszébe is jut ez a valaki más, a megismerkedésük, szerelmük, frigyük és végül a válásuk, ezt papírra is veti.Végül pedig válasz kap a kérdésére, hogy mennyire jogos a másnaptól való aggodalma.
Ami picit nem jött össze, az a hiteles bemutatása az első szerelemnek. Bár gondolom, nem is ez volt a cél. Pedig az alapötlet nagyon tetszik, bemutatni, hogy a "Nagy Nap" után hogyan kezdjük egymást szisztematikusan kinyírni, eltűntetni/megváltoztatni azokat a szokásokat, amelyek egykoron olyan vonzóak voltak. Igen, lehetne ebből egy remek thrillert írni (ez mondjuk már meg is történt, ha jobban belegondolok, pl. Rózsák háborúja) vagy lehetett volna sokkal cinikusabbra, szarkasztikusabbra is venni a figurát. Utóbbit tuti, hogy saját példányként kezelném. Most viszont könyvtári példányt olvastam és jól tettem.;-)
0 Response to "Vavyan Fable: Nászjelentés 1-2"
Megjegyzés küldése