A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vámpír. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vámpír. Összes bejegyzés megjelenítése

Richelle Mead: Örök kötelék

Bejegyezte: Kiwi , Címkék:


Ez a Vámpírakadémia sorozat ötödik, utolsó előtti kötete. Saját példány, ezért a pozitív előítéletem már megvolt rögtön az első oldalnál. Hát többször majdnem elvesztettem. Ugyanis egy is egy vámpíros azaz strigás-mórás (rossz vámípr - csúnya vámpír) könyv, de ami megfogott benne annó, az a hatlamas szerelem leírása. Sikerült valahogyan megfognia a 2.-3. kötetben annyira, hogy azóta is drukkolok nekik. Ebben a részben pedig hiába szorítottam, vártam a nagy love-ra, csak nem jött. Viszont úgy érzem, hogy amelyik szerelem öt kötet alatt nem tud beteljesedni, annak már minek. Azaz én minek pazaroljak rájuk több időt. A rétestészta semmilyen formában nem az esetem. Szóval az utolsó 20 -30 oldalnál már éppen leírtam a történetet, amikor jött valami kis szikra újra és igen ez a zsenilatás, hogy meg fogom venni az utolsó részt is! Ugyanis már megint úgy zárult, ahogyan a jobbfajta sorozatok évadai szoktak: egy felütéssel, amit minden könyvében megcsavar azzal (vagy csak az utolsó kettőben jött rá erre), hogy ezek szomorú, feszültséggel teli események legyenek. Szóval megint bizakodóan várom, hogy végre eljussunk a beteljesülésig. Aztán persze az esküvő utáni részt már úgyis mindenki tudja.;-)  

0 megjegyzés

Nalini Singh: Angyali vadász 1-2

Bejegyezte: Kiwi , Címkék: ,


A vámpíros-vérfarkasos szekcióban már elég jól kiműveltem magam, de angyalokhoz mindeddig nem volt szerencsém. Amilgade blogjában figyeltem fel erre a sorozatra és rögtön fel is jegyeztem magamnak mint elolvasandót.  Nem bántam meg!:) Bevallom nekem eddig a vámpírok voltak a minden és sem az Anita Blake sorozatban sem a Twilightban nem sikerült a vérfarkasoknak levenniük a lábamról (na jó, ha Jacobhoz nem azt a színészt rendelték volna és olvasás közben kialakíthattam volna magamnak egy más külsőt hozzá, akkor meginogtam volna), na de mindez csak azért lehetett, mert nem találkoztam még angyallal!:)  Igaz ugyan, hogy az általam hőn szeretett vámpírokból sugárzik a lovagiasság, az elegancia és a könnyedség, na de az angyalok ...! Ők a nyers erőt sugározzák és hát ennél lássuk be nem sok férfiasabb dolog van.  Bár sokkal jobban is ki lehetett volna dolgozni a szereplőket és nívósabb szövege is lehetne, de azért B kategóriás vonalon remek kis könyv.  Mondjuk ha egyes szám első szeméklyben íródott volna,  jóval szórakoztatóbb lenne, mert akkor a laza, vagány főhősnő vonal igazán érvényesülhetne és végülis ő vitte el a történetet. Na de nem reklamálok.;-)

B kategória nálam azt jelenti, hogy könyvtárból midenképpem megszerezni. Így nagyon örültem, hogy a 2. részt pont bent is találtam a könyvtárban és gyakorlatilag egy nap és egy éjszaka alatt ki is végeztem.


Azon egyébként kicsit ledöbbentem, hogy az Egmont kiadó adta ki, mert tőlük eddig Micimackóhoz és Thomas a gőzmozdonyhoz voltam szokva. Itt pedig rendesen megy a szex, amit egyébként a könyv hátsó borítóján fel is tűntetnek. Szóval semmi baj  a kiadóval, csak olyan furcsa volt picit, de azért örülök, hogy most már az anyukákra is gondolnak!;-)

0 megjegyzés

Laurell K. Hamilton: Fekete vér

Bejegyezte: Kiwi , Címkék: ,

Az első 4 könyv még nagyon jó volt, utána átment gruppenszexbe az egész és egyre silányabbak lettek a történetek. Csak az ember lánya mindig reménykedik és megveszi a legújabb kötetet is, hogy hátha visszatér a régi Anita Blake, a vámpírvadász valamilyen tökös kis történettel és vagány szöveggel! 6 és fél éve olvasom, de az utóbbi években már tényleg csak a kíváncsiság miatt, hogy mit lehet még szexuális téren kihozni, amit eddig nem említett. Megállapíthatom, hogy Laurell K. Hamilton és az írócsoportja (mert az is van neki és elég bizarr az egész, figyelembe véve a történeteket) fantáziájuk és kreativitásuk végére ért. Bár ezt nem csodálom, mert Anita Blake-nek, aki az első 4 részben 24 évesen még totál prűd volt és egy csóktól is kiakadt, ami szintén túlzás volt, szóval ennek a nőnek így 30 éves kora felé van fixen 4 vámpír-, 3 vérfarkas- és 1 vérleopárd szeretője ezekkel rendszeresen részesíti előnyben a gruppent, plusz minden könyvben beesik még vagy 6-8 pasi az ágyába és múltkor már a leszbi szálat is kimerítették. Ebben a "Fekete vér" című könyvben is leginkább a fenti téma volt napirenden, bár nem figyeltek oda és egy iciripiciri cselekmény is belekerült, ezért kénytelen leszek megvenni a következő részt is. Hátha...

0 megjegyzés

Rachel Caine: Az Üvegház

Bejegyezte: Kiwi , Címkék: ,


Ha elalvás előtt legurítunk egy komplett vámpíros könyvet, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy hajnalban éppen lefejezünk valakit, aki mégsem hal meg, viszont 2 perccel később megöl minket.
Ebből kifolyólag azon se akadjunk ki, hogy extra nyomott reggelnek nézünk elébe.

Ha mindezek ellenére mégis úgy dönt bárki is, hogy hozzám hasonlóan imádja a vámpírtörténeteket, nem a gagyikat! ,akkor egy könyvtári próbát megér ez a könyv. A könyvtár szót viszont hangsúlyoznám.:)

17 éves a főszereplő lány, ezért az elején megvolt rendesen a Twillight koppintós érzetem, de ez később határozottan elmúlt. Itt pörögnek az események, a kelleténél gyorsabban is és nincs nagy drámai szerelem. Van viszont egy nagyon okos kiscsaj, aki 17 évesen bekerül egy porfészek városka porfészek fősulijára. Természetesen elég gyorsan bajba kerül és saját egészsége érdekében jobb, ha nem marad a kollégiumban, hanem albérletet keres. Talál is egyet, ahol 3 fura fazonnal sikerül összebútoroznia. Majd kiderül, hogy hiába költözik el, az nem elég az életben maradáshoz...

Elég gagyi, de az alapötlet tetszik. Hogy ez mi? Olvassátok el és kiderül!;-)

0 megjegyzés

Christopher Moore: Totál szívás

Bejegyezte: Kiwi , Címkék: , ,


Első megjegyzés: ne metrón kezdjétek el olvasni, mert az első tíz oldalon legalább öt olyan poén van, ami igenis megérdemli, hogy az ember önfeledten, könnyesre röhögje magát rajtuk.
Második megjegyzés: előbb olvassátok el a sorozat első részét (Vérszívó démonok)
Harmadik megjegyzés: tapasztalatból írhatom, hogy hiba levonni a könyv végefelé azt a következtetést, hogy talán olvasható a buszon is, hiszen már oldalak óta szolidabb poénok vannak.

0 megjegyzés

Laurell K. Hamilton: A Harlekin

Bejegyezte: Kiwi , Címkék: ,


Van Anita Blake-es (főszereplő) bögrém, kitűzőm és pólóm. Gondolom ez elég jól behatárolja, hogy milyen szinten tetszik a sorozat.:) Ez már a 14. magyarul megjelent rész és végre megint kezd olyan jó lenni, mint az első pár kötet volt! Igaziból ezt a sorozatot az elejétől érdemes olvasni, mert különben elég érthetetlen az a világ, amit Hamilton és az írócsapata teremtett. Na jó, a szex része lekövethető és az van benne bőven (az első kötetekben nincs és nem is kell bele), de most végre megint volt egy kis történet is a háttérben. Magáról a könyvről pont ezért többet nem is írnék, max. a világról, amiben játszódik.
A vámpírizmus megengedett, legális dolog, ők is teljes értékű állampolgárnak minősülnek. Kivégzésükhöz hivatalos végzés kell. Na és persze minimum egy vámpírvadász.
A halottkeltés sem egy extravagáns foglalkozás és a likantrópia mint olyan is ismert fogalom. Azaz teliholdkor a város lakosainak egy része mindenféle bundákat, karmokat növeszt. A hétköznapi életben, ember formájukban ezt alapvetően titkolják, hiszen meghatározott helyeken (pl. kórház) tilos likantrópoknak dolgozniuk és a sulikban sem túlzottan örülnek neki, ha valaki ebben a "betegségben" szenved.
Ebben a világban él Anita Blake, aki halottkeltő és mellékesen vámpírvadász.
Szerintem érdemes az első könyvvel egy próbát tenni, akkor is, ha a vámpírvilágot nem érzi annyira közel magához valaki. Talán mégis magával ragadja.;-)

0 megjegyzés
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)